Psalms 145

Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? ^a1Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek! 2Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! ^b 3És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján! 4

Könyörgés a csalárd ellenség tőrétől való szabadulásért

5Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. ^c 6Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! ^d 7A kik gonoszt gondolnak szívökben, és minden nap háborút kezdenek. ^e 8Nyelvöket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. ^f 9Ments meg, oh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! A kik megejteni szándékoznak lépéseimet. 10Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. ^g 11Mondám az Úrnak: Istenem vagy te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! 12Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háború napján! ^h 13Ne add meg Uram, a mit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. ⁱ 14A körültem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. ^j 15Eleven szenek hulljanak reájok; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! ^k 16A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. ^l 17Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát. ^m 18Csak az igazak magasztalják a te nevedet, s orczád előtt lakoznak az igazságosak. ⁿ 19

Könyörgés, hogy Isten őrizzen meg minden gonosztól

20Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged. 21Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen. ^o